Hozzászólások (0)

Fák és cserjék a balkonládákban

A városi lakóházak balkonjai, illetőleg teraszai – pontosabban az ott elhelyezett balkonládák és más virágtartók - növényesítése nem csupán a hagyományos értelemben vett balkonnövények ültetéséből állhat, sőt! A kertépítés egyik speciális ágának is tekinthető balkonnövényesítés, illetőleg terasznövényesítés számos, erre alkalmas cserje és fa fajok szakszerű telepítését is magában foglalja.

Akinek erkélyére a balkonvirágok mellé fákat és cserjéket is ültetünk, azok a Megrendelőink a kertes házak tulajdonosaihoz hasonlóan élhetnek együtt a természettel, hiszen hétről hétre közvetlen figyelemmel kísérhetik az évszakok váltakozását és teraszukon élhetik át a rügyek fakadását, a fák és cserjék virágzást, a termések érését, az őszi lombszínek váltásait.

Az esztétikum, valamint a természet közelségének pozitív élettani hatásai mellett kézenfekvő és célszerűségben megnyilvánuló haszna is van a fák balkonládákba való telepítésének, hiszen kellő méret esetén hűs árnyékot adhatnak a rekkenő nyári napokon.

A fák és cserjék teraszokra való telepítése értelemszerűen nagyobb méretű (lehetőleg 60 cm mélységű) faládák vagy más hasonló növénytartók felhasználásával lehetséges.

Mint a kertépítéshez általában, így a teraszok fásításához, fák ültetéséhez is a legkedvezőbb időszak az ősz, illetőleg a kora tavasz, de ezen általános jellegű megállapítás mellett azért megjegyzendő, hogy például örökzöld növényeket jobb tavasszal telepíteni, ugyanakkor az ún. konténeres nevelésű fák és cserjék – a téli hónapokat leszámítva – szinte egész évben ültethetőek, különösen, ha a balkonládák vízellátását az általunk is javasolt automata öntözőrendszer biztosítja.

 

A fák és a cserjék ültetésekor az alábbiakra érdemes odafigyelni. Az úgynevezett szabadföldi növények esetlegesen sérült gyökerét éles metszőollóval vágjuk le, egyúttal az ép gyöke­rek végét is csípjük vissza. A fák és cserjék gyökérzete ültetéskor ne kerüljön mélyebbre, mint amilyen mélyen a faiskolában volt.

A már cserepekben (elő)nevelt növényeinket óvatosan ütögessük ki a cserepükből s a korábbival azonos mélységben ültessük el a virágládában. Ezeknek a gyökereit viszont nem szükséges visszavágnunk.

Az ún. földlabdás – vagyis zsákvászonban forgalmazott - fákról és cserjékről a „csomagolóanyagot” nem kötelező leszedni, de ha mégis ezt szeretnénk, akkor éles késsel vagy éles metszőollóval óvatosan fejtsük le az egyébként lebomló anyagból készült „csomagolást” a földlabdáról, de mindeközben ügyel­jünk arra, hogy az ültetendő növény gyökerei ne sérüljenek, és lehetőleg a földlabda is maradjon egyben.

Az ültetés során a földet jól tömörítsük össze, vagyis alaposan nyomkodjuk hozzá az ültetőközeget a földlabdához, egyúttal ügyeljünk arra is, hogy az edény pereme és a talaj felszíne között maradjon hely az öntözővíznek. A föld edényen belüli magasságának meghatározásakor gondoljunk a földre terítendő mulcs vagy díszkavics rétegre, annak szándékolt és elvárt – kb. 4-6cm –vastagságára is.

Az ültetést minden esetben erőteljes öntözésnek – ún. beöntözésnek – kell követnie (akkor is ha automata öntözőrendszert is telepítünk), mert az alapos öntözéssel a föld hozzámosódik a gyökerekhez, és a nem kívánt levegős üregeket megszűnteti, eltömíti.

A lombhullató fákat és cserjéket beültetés után szakszerűen metsszük vissza, mert így erőteljesebb fejlődést és gazdagabb elágazódásokat – vagyis terebélyesebb és kompaktabb lombkoronát – érhetünk el.

 

Fát is lehet ültetni a balkonládábaEgy faládába vagy más balkonládába lehetőleg csak egy magasabbra növő fát vagy cserjét ültessünk (amely lehet például nyírfa, virágos kőris, vérszilvafa, cserszömörce, ecetfa, oszlopos tiszafa stb.). A szabadon maradó talajrészekre virágzó hagymás növényeket, vagy különféle talajtakarókat (mint például a meténg, borostyán, varjúháj stb.), netán mélynövésű, lehetőleg kúszó- vagy csüngő hajtású cserjéket (például Cotoneaster, Euonymus fortunei, Hypericum stb) ültethetünk.

A kertépítéshez, kertészkedéshez hasonlóan a balkonokra, teraszokra telepítendő növényanyag kiválasztásában is fontos szempont, hogy milyen fekvésű a növényesítendő erkély (keleti, déli stb.), milyenek a fényviszonyok, szeles vagy szélárnyékos teraszról beszélünk-e stb.

A helyes növényválasztást megkönnyítendő, hamarosan egy növénymutatót teszünk közzé honlapunkon, amelyben az egyes növényeket a környezeti igényük szerint csoportosítjuk.

A növényesítés során tartsuk szem előtt azt is, hogy várhatóan mekkora lesz a növény néhány év múlva.

A különféle edényekbe, virágtartókba ültetett fákat rendszeresen és kellő mértékben kell öntözni, de egyúttal gondoskodni kell arról is, hogy a felesleges öntözővíz el tudjon távozni az edényből. Amennyiben a balkonnövények nem kapnak természetes csapadékot, fagymentes napokon a téli hónapokban is érdemes egy-egy alapos öntözést megejteni. Ez különösen az örökzöldek számára fontos, mivel az örökzöld növények télen is párologtatnak, és az elvesztett nedvesség nem kerülne pótlásra, úgy az örökzöldjeink kiszáradnának és elpusztulnának.

Tekintve, hogy a balkonokra, teraszokra telepített fáknak és cserjéknek hosszú évekig ugyanabban az edényben kell élniük, ezért évente legalább egyszer (tavasszal) gondoskodnunk kell a megfelelő tápanyagpótlásról is.

A későbbiekben – jelen cikkünk folytatásaként – be kívánjuk mutatni az erkélyekre, balkonokra vagy tetőkertekbe telepíthető örökzöld és lombhullató fákat és cserjéket. Kérjük látogasson vissza oldalunkra és tekintse át ezeket a növényismertetőket is.

Addig is munkáink közül összegyűjtöttünk néhány fotót a balkonládákba ültetett fákról, cserjékről, mintegy ízelítő gyanánt.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2018