Hozzászólások (0)

A kertépítés története: kertek, korok, emberek

A kertészkedés - egyaránt értve ezalatt az élelmiszer-termelés célját szolgáló kertművelést, valamint a díszkertek kialakítását, fenntartását - lényegében végigkíséri az emberiség történetét.

A kertészkedés kialakulását a nomád életmódról való áttérés, vagyis a letelepedésnek (állandó vagy legalábbis állandónak szánt lakóhelyek létesítésének) és az élelmiszerek termelés útján való megszerzésének szándéka alapozta meg. A sátrak, majd házak környéki ásóbotos, kapás termesztés kialakulásával kezdetét vette a növénytermesztés folyamata. A letelepedő közösségekben a kezdetben jellemző közös művelést mind inkább felváltotta a családonkénti termelés: a földeket a családok külön-külön kezdték használni és művelni. Ezen fejlődési folyamat - a társasdalom-fejlődés egyéb szegmenseivel összhangban - szükségképpen hozzájárult a családok közötti vagyoni különbségek, majd a piramisszerűen egymásra épülő társadalmi rétegek kialakulásához.

 

Az ókori mezopotámiai társadalmakban, illetőleg az ókori Egyiptomban, Indiában, Kínában a folyóvölgyekből kiindulva igen magas szintű mezőgazdasági termelés bontakozott ki. Ezzel párhuzamosan az uralkodók, főpapok palotái körül megjelentek a mind inkább pompás és monumentális díszparkok, díszkertek, mint például Babilónia függőkertjei. Nem véletlen, hogy a "kert" szavunk is sumér eredetű. Az ókori görög poliszokban - illeszkedvén a társadalmi berendezkedéshez - a palotakertek helyett közparkokat létesítettek, melyek a közélet jelentős színterei voltak. A Római Birodalomban ugyanakkor díszes paloták és kertek sorát építették meg. Hadrianus császár Tivolban épült palotája, illetőleg annak kertje például az ókor egyik legszebb és leghíresebb műremeke volt. A palotakertek mellett azonban jelentősek voltak a polgárok díszes magánkertjei is.

 

Mint ismeretes, a Dunántúl területén feküdt Pannónia provincia. A pannóniai kertekben előszeretettel ültettek rózsákat, liliomot, rozmaringot és levendulát. A lakóépületek körül - a díszkertek mellet - jelentős szőlőültetvények, gyümölcsösök és veteményes kertek is létesültek. A pannoniai szőlőtermesztés fejlesztése egyébiránt Probus Aurelius császárnak köszönhető. A római birodalom összeomlását követően a Bizánci Birodalomban is jelentős kertkultúra bontakozott ki, köszönhetően mindenekelőtt annak, hogy Bizánc igyekezett utánozni a római életmódot és pompát. E kor bemutatása során nem feledkezhetünk meg az arab paloták és kertek jelentőségéről sem, melyek az Ezeregyéjszaka varázást tükrözhették, telis-tele pálmafákkal és csodálatos virágokkal.

Mindeközben Nyugat-Európában, a frank és germán törzsek hadakozási idején jelentősen visszaesett a kertkultúra, míg nem Nagy Károly - hatalmának megszilárdítását követően - rendeletet alkotott a kertészkedés fejlesztéséről: "Minden kertben legyenek liliomok, rózsák és gyógynövények...". A magyarok a Honfoglalást megelőzően - különösen a Kazár Birodalomban - megismerkedtek a földművelés és a kertészkedés jelentőségével. A Honfoglalást követően, a Kárpát-medencében mindehhez igen ideális feltételek álltak - és állnak - rendelkezésre. Szent István óta a vármegyék lettek az állam alapvető, területi alapon szervezett egységei. A vármegyékben a királyi várak voltak a hatalom és gazdaság - és ezáltal a kertművelés - fő központjai, természetesen az egyházi birtokok, kolostorok mellett. Zsigmond király a budai várhegyen a régi várat újjáépíttette és a megépült palota környékén kapott helyet a budai várkert. Mátyás király a palotát reneszánsz stílusban átépíttette, és az addigi zöldség-, gyümölcs-, szőlőültetvényeket kiegészítették a virágos díszkertek, melyeket számos dísznövény mellett szökőkutak, szobrok díszítetek. Mátyás király Visegrádon, a fellegvár alatt is gyönyörű palotát és függőkertet emeltetett.

 

Nyugat-Európában a királyi pompa és fényűzés a 17. szádra érte el fénykorát. A barokk korra jellemző túldíszítettség az ekkor létesített palotákra, kastélyokra és az azokat körülölelő kastélykertekre is jellemző. A kastély-építészet egyik legjelentősebb alkotása XIV. Lajos versailles-i palotája, mely nemcsak építészeti, de kertépítészeti szempontból is kiemelkedő alkotás. A szökőkutak, medencék, szobrok, virág együttesek és nyírott sövények lenyűgöző egységet képeznek, és a szimmetrikus pompát testesítik meg, hasonlóan a shönnbruni kastélyparkhoz, vagy például a petrodvoreci nyári palota kertjéhez. A magyarországi főúri kertek közül kiemelkedő alkotás a magyar Versailles-ként is emlegetett fertődi Eszterházy kastélyt körülölelő park. A korábbi kastélykertek között ma egyébiránt több európai hírű botanikus kertet találunk, mint például a szelestei, sárvári, jeli arborétum.

 

Az ipari fejlődéssel kísért polgárosodás folyamatában megsokszorozódott a városok száma és lakossága, a gazdasági és társadalmi élet központjai pedig a városok lettek. Az urbanizáció velejárója a városi magánkertek megjelenése, mely kertek - a falvakban elterjedt háztáji gazdálkodás helyett - a városok külsőbb területein mindinkább a pihenés és kikapcsolódás színtereivé váltak, hasonlóan a belvárosi bérházak, majd társasházak között meg-meghúzódó városi parkokhoz. A családi házak díszkertjeinek megjelenése a kertművelés fejlődésének azon mozgatórugója, mely napjainkra elvezetett a kertépítés önálló művészi, építészeti ágként történő megbecsüléséhez.

 

A kertépítészet a szakemberképzésnek és a neves szakmai fórumoknak, kiállításoknak, illetve szaklapoknak köszönhetően napjainkban is folyamatos fejlődést mutat, melynek során újabb és újabb kertépítészeti trendek, irányzatok jelennek meg. Ezen trendek a kertépítészetben élen járó Anglia és Hollandia mellett Magyarországon is éreztetik hatásukat és felismerhetőek - köszönhetően kertépítő szakembereink alkotásainak, mely alkotás nem más mint, maga a KERT. Valljuk ugyanis, hogy a professzionális kertépítés nem szimplán egy munka, vagy elvégzendő feladat, hanem egy alkotási folyamat, melynek eredménye a környezetével harmóniát teremtő és ezáltal is fokozott esztétikai élményt nyújtó díszkert.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2017