Hozzászólások (0)

Komposztálás

Komposztálni érdemes! Az otthon, a növényi hulladékokból készült trágyaféleség tápanyagban dúsítja a talajt, és mindenféle földtípus szerkezetét javítja a kertben. A rostált, érett komposztot egyúttal cserepes növényeink földkeverékének előállításához is felhasználhatjuk.

A komposztdomb kialakítása sokféleképpen lehetséges. A legegyszerűbb talán az, ha bármilyen lécből vagy raklapból négyzetes alapú karámot építünk, és ebbe gyűjtjük a komposztálnivalót. Másik egyszerű lehetőség, ha karókat verünk a földbe, és eköré tyúkhálót rögzítünk. Lehet kapni készre gyártott, műanyag komposztálókat is, melyek különböző űrtartalmúak lehetnek – a lakóközösség termelékenysége szabja azt meg, mekkorára van szükség.

Bio komposztálás

A komposzt a trágyákkal ellentétben csak növényi alkotórészekből készül. Az ideális anyagösszetétel az, ha egyharmad fás és kétharmad lágyszárú növényrészből építjük fel. Az előbbit szerkezetalkotó anyagnak is szoktuk hívni, és a különböző vastagságú vesszők és ágak nyesedéke, bokrok levágott részei alkotják. Szerkezetalkotó anyagnak a szalma, szőlővessző és a faforgács is alkalmas. Ezek az anyagok nagy C-N aránnyal rendelkeznek, nehezen bomlanak, így a bomlási folyamatok során nem esnek össze, levegősen tartják a komposztdombot.

A lágy részek közé a lehullott lomb, az évelő és egynyári virágok, a konyhai gyümölcs- és zöldséghulladék, a nem virágzó gyomok, moha tartoznak. Beteg növényi részeket ne tegyünk bele, mert tovább fertőzhetnek majd a komposztból is.

A komposztálás árnyékos helyen történjen, és előnyös, ha az eső nem éri a helyet. A komposzt kialakításakor fontos, hogy a kétféle típusú növényi hulladékot rétegezve helyezzük. Mivel az ágnyesedék többnyire télen és tavasszal képződik, raktározni szoktuk a kellő mennyiséget. A tavasztól őszig tartó időszakban pedig jellemzően lágy növényi részek halmozódnak fel. Lényeg: jól összeaprítva helyezzük a komposztálóba az alkotórészeket. Régebben harmadik rétegként kerti földet is felhasználtak. Mivel a bomlási folyamatokhoz a talajban is élő mikroorganizmusok kellenek, ez elősegítette a gyorsabb érést, és a komposzt vízgazdálkodását is kedvezően befolyásolta.

A komposztban először a mikroorganizmusok kezdik meg a rothadási folyamatot, majd a komposzt érésével a magasabb rendű állatok is kiveszik a részüket a „munkából”. Az érés során érdemes néhányszor átmozgatni a dombot, mert így gyorsabban zajlanak le a különböző érési fázisok. A nyers részek 6-12 hónap alatt válnak érett komposzttá. A kész anyag földszerű, kellemes „földszaga” van és sötét színű, rostos vagy morzsalékos szerkezetű. A komposztban nagyon sok hasznos szervezet él, ezért csak sekélyen szabad beforgatni a talajunkba, így ezek a hasznos szervezetek a talajéletet javítják és ez kedvező a növények számára is.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2018