Hozzászólások (0)

Növénydekoráció hatása a humán szervezetre

Azokban a helyiségekben, ahol sok ember megfordul, egyre szívesebben alkalmazzák az élő növényt a dekoráció eszközeként, mert mindenütt felismerték, hogy a növények díszítőértékükön túl, olyan jó környezeti faktort jelentenek, amit semmi más nem képes felülmúlni (Sommer, 1969).

A különféle növények együttese csodálatos látványt nyújt. Napjainkban az újonnan épülő bevásárlóközpontokban, irodaházakban, uszodákban átriumokat is terveznek, ahol élő növénydekorációt helyeznek el. A szállodákban is kifejezetten parkszerűen alakítják ki a belső tereket, az emiatt keletkezett többletköltségek pedig sokszorosan megtérülnek a magasabb vagy elégedettebb vendégforgalomnak köszönhetően (Henseler, 2001).

 

A környezetünkben lévő szobanövények fontossága a legújabb kutatások szerint:

Ezt a kérdést eddig kevesen vizsgálták, így viszonylag kevés ebben a témában a szakirodalom. Roger S. Ullrich kutatásai során 120 kísérleti személynek először egy stresszhatást kiváltó filmet mutatott be, majd két videofilmet vetített nekik. Az egyik természetes környezet nélküli, a másik pedig természetes környezettel körülvett városi környéket ábrázolt. A kísérleti személyek kérdőíves kikérdezése, illetve a rajtuk elvégzett fiziológiai vizsgálatok - így a bőr elektromos vezetőképességének, az izmok feszülésének és a szívritmusnak a mérése - azonos eredményre vezettek: az ember feszültsége gyorsabban és nagyobb mértékben oldódik fel a természetes környezet látványától. A buja vegetáció mindössze 5 percnyi szemlélése is már a stressz oldódásához vezetett. Mások kutatásai is azt támasztják alá, hogy a növényeket ábrázoló filmek megtekintése mind a stresszhatás alatt álló, mind a teljesen kipihent, nyugodt emberek közérzetét javítja. (Henseler, 2001).

Tehát a növények már egy filmfelvételen keresztül is képesek a stressz oldására, de a növényekkel fenntartott közvetlen kapcsolat (a parkokban, kertekben, beltéri telepítésnél) értelemszerűen még hatásosabb.

 

A növények szerepe az egészséges szobalevegő kialakításában:

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) vizsgálatai mutatták ki elsőként, hogy a növények képesek a levegőben lévő káros anyagokat ártalmatlanná tenni. A NASA-kutatások azt bizonyították be, hogy egyes szobanövények nagymértékben képesek mérgezőanyagok, így a formaldehid, a benzol, a triklór-etilén és a szén-monoxid koncentrációját csökkenteni.

A formaldehid a zárt terek levegőjében fellépő károsító anyagok kőzött az első helyen áll, károsító hatásának az ipari társadalmakban a legtöbb ember ki van téve: a formaldehidet a fa- és bútoripar ragasztók, lakkok összetevőjeként; a kozmetikai-, a papír-, a festékipar, valamint a textilipar tartósítószerként használja. Ezen kívül fontos tisztító és fertőtlenítő anyag. Az égési folyamatok (autó kipufogó, dohányfüst) részeként is keletkezik formaldehid (Henseler, 1998).

A különböző növények eltérő hatékonysággal bontják le a levegőben lévő káros szennyezőanyagokat:

  • a formaldehidet az Aloé barbadertsis 90%-ban, a Chlorophytum elatum 86%-ban, a Philodendron selloum 76%-ban, a Dracaena fragrans 'Massangeana' 70%-ban, az Epipremnum pinnatum 67%-ban bontja le,
  • a benzolt a Hedera helix 90%-ban, a Spathiphyllum wallisii 80%-ban, a Dracaena marginata 79%-ban bontja le,
  • a triklór-etilént a Spatiphyllum wallisii 23%-ban, a Dracaena deremensis 'Warneckii' 20%-ban, a Dracaena deremensis 'Janet Craig' 18%-ban, a Sansevieria trifasciata 13%-ban bontja le,
  • a szén-dioxidot a Chlorophytum elatum 96%-ban, az Epipremnum pinnatum pedig 75%-ban bontja le (Strunz, 1991).

 

A kutatási eredmények számszerűsített adatokat szolgáltattak, ám az értékek ettől jelentősen eltérhetnek egy sűrűn szellőztetett helységben, illetve egy állandó dohányfüstös környezetben. Nem beszélve arról, hogy az utóbbi esetben a növények nemhogy a fent említett értékeket nem képesek teljesíteni, de még esetleges károsodásnak is ki vannak téve. A kísérletek arra is rámutattak, hogy a mérgező anyagok eltávolításában a növények gyökerei hatékonyabbak, mint a föld feletti részek. Így például az Epipremnum pinnatum levelei 2%-kal, míg a gyökerek 65%-kal részesednek a benzol leépítésének folyamatában (Henseler, 1998).

 

A szobalevegő tisztítása bio air clean filter segítségével:

A bio air clean filtert a Kölni Egyetem kutatói a szobalevegő tisztítására fejlesztették ki és Németországban szabadalmaztatták. Működése során az elhasznált levegőt a növény mellett, egy speciális szűrőn keresztül szívja át. Közben a levegő megszabadul a füsttől, a nikotintól, a kellemetlen szagoktól és a különböző mérgezőanyagoktól. A megtisztított levegő az edény alján kialakított nyílásokon tér vissza a szobába (Henseler, 1998).

A bio air clean filter a levegőt a növény levelei és gyökerei mellett áramoltatja el. A káros anyagokat aktívszén köti meg, amelyet később a talajlakó baktériumok (pl. Pseudomonas putida, Arthrobacter oxydans) bontanak le semleges vegyületekké. A levegőből kivont káros anyagokat a növények gyökérzónájában található baktériumtörzsek mikrobiológiai úton biomasszává és szén-dioxiddá bontják le. A lebontás köztes termékeit a növények gyökerei veszik fel, ezáltal a növényi anyagcsere részévé válnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a káros anyagokat a növények ismét élő szerves anyagokká alakítják át (Henseler, 2001).

A lebontási folyamat teljesítőképessége kimeríthetetlen, mivel a baktériumok magas káros anyag ellenálló képességgel rendelkeznek és általános körülmények között nem károsodnak, sőt a baktériumok növekedésének a növények gyökérzete által kiválasztott cukrok és aminosavak kedveznek. (Henseler 2001,19-20)

 

A munkahelyi növénydekoráció produktív hatásai:

Már régóta feltételeztük, hogy a munkahelyek növény és virág dekorációja energiát ad a dolgozóknak, és fokozza produktivitásukat. Ezt a Texasi A&M Egyetem kutatói az Amerikai Virágforgalmazók Társaságával közösen végzett, a munkahelyeken lévő virágoknak és növényeknek a produktivitásra gyakorolt jótékony hatása munkacímet viselő kutatásuk során be is bizonyították. A kutatás vezetője Dr. Roger Ulrich, az A&M Egyetem táj- és kertépítészet tanszékének professzora, a környezeti tényezők emberi közérzetre és egészségre kifejtett hatásának nemzetközileg elismert szakértője, számos egyéb kutatómunka résztvevője és főmunkatársa volt (Armstrong, 2004).

A nyolc hónapig tartó kutatás során 101 önkéntes részvételével folytak kísérletek. Ezek során az alanyoknak 2-2 kreativitást, és l-l fokozott figyelmet igénylő feladatsort kellett megoldaniuk 3 különböző dekorációjú - természetes, mesterséges és dekoráció nélküli - helyiségben. Eközben 4 alkalommal saját maguk rögzítették hangulatukat. (Ez tulajdonképpen a kreatív gondolkodást és a lelkiállapotot meghatározó Torrance-teszt). A kutatás eredményei kimutatták, hogy a növénydekorációval ellátott munkahelyeken dolgozó férfiak mintegy 15%-kal több ötletet dolgoztak ki, a nők pedig ennyivel több kreatív és rugalmas probléma megoldási lehetőséget produkáltak, mint azok, akik nem díszített, vagy csak mesterséges dekorációval ellátott irodában dolgoztak (Armstrong, 2004).

Ezek a kutatási eredmények önmagukért beszélnek, és jól mutatják a növények szerepét, jelentőségét napjaink városi emberének életében. Legyen szó akár városi parkok építéséről, akár családi házak kertjének tervezéséről, építéséről, netán beltéri növényesítésről, minden lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy a növények által a természet közelségét visszahozzuk rohanó, stresszes városi életünkbe.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2018