Hozzászólások (0)

Növények betegségei

A növények káros elváltozásait előidéző okok alapvetően három csoportba sorolhatóak:

  1. Élettani eredetű károsodások (és nem fertőző betegség).
  2. Fertőző betegségek (pl. vírusok, baktériumok, gombák okozta elváltozások).
  3. Állati kártevők (pl. rovarok, atkák, csigák).

 

Növények élettani eredetű károsodásai

A növények csak optimális (igényeiknek mindenben megfelelő) környezeti feltételek mellett képesek jól fejlődni, így amennyiben a környezeti adottságok hiányosak (például nem megfelelő tápanyag-, víz-, fény-, pára- vagy hőmérsék­let- ellátottság) a növények díszítőértéke jelentősen csökken.

Az élettani eredetű elváltozások kiváltó okának megállapítása és így a probléma orvoslása azért nehéz, mert ezekben az esetekben nem találunk a növényen káro­sító állatot vagy például a gombás fertőzésre utaló jeleket.

A leggyakrabban előforduló élettani károsodások az alábbiak.

A levegőben levő káros füstgázok az örökzöldek tűleveleinek lehullását okozhatják (pl. Picea abies vagy Picea conica).

Minthogy a növények nehezen tűrik a rendszertelen öntözést, így gyakran előforduló élettani károsodás a kiszáradás vagy a túlöntözés. Kiszáradás esetén – erre különösen érzékeny pl. a Fuchsia hybrida - rendszerint sárgulnak, barnulnak a levelek, idővel pedig a növény elpusztul. Túlöntözés esetén a leveleken eleinte áttetsző, később bebarnuló foltok keletkeznek az erre érzékeny növényeknél, mint amilyenek a különféle Primula fajok.

A túlzottan erős napfény a leveleket megégeti, megperzseli. Az erős napfényre különösen érzékeny az Acer palmatum.

Napos időben, erős uv sugárzás mellett egyébként valamennyi növény fajtánál ügyeljünk arra, hogy csak este vagy reggel érje víz a leveleket, mert ellenkező esetben a növények megperzselődnek.

Az alacsony hőmérsékletre, így különösen a korai fagyokra igen érzékeny például a Vinca major és az Aucuba japonica. Fagy hatására leveleik megbarnulnak és elpusztulnak.

 

Fertőző betegségek

A növények megbetegedéseit különféle kórokozók (vírusok, baktériumok vagy gombák) okozzák. Vannak közöttük olyanok, amelyek csak egy növényfajt képesek megtámadni (pl. a muskátli­rozsda csak a Pelargonium zonale betegságe), de a kórokozók többsége egyszerre több növényre is veszélyes lehet.

Vírusos betegség okozza például a Dahlia fajok levelein jelentkező mozaikszerű világos- és sötétzöld foltokat, a levelek és a virágok torzulásait.

A Pelargonium zonale (muskátli) levelein tavasszal vagy kora nyáron megjelenő, idővel bebarnuló illetve kilyukadó sárga foltok szintúgy vírusos fertőzésre vezethetőek vissza, mely fertőzés további jele, hogy a muskátli levelei fodrozódnak és a növény a megszokottnál jóval kevesebb virágot hoz.

A vírusos növénybetegségek ellen csak a megelőzés segíthet, ugyanis a már vírusfertőzött, beteg növények rendszerint nem gyógyítható, így az esetek többségében azokat – a többi növény védelme érdekében - sajnos el kell távolítanunk a kertből vagy a balkonládából és az egyedet meg kell semmisítenünk. Minthogy a növények vírusos betegségeit főként a szúró-szívó száj­szervű rovarok (úgymint levéltetvek, molytetű stb.) terjesztik, így a megelőzés a kártevők elleni védekezéssel függ össze.

A vírusos betegséghez hasonlóan a növénykórokozónak minősülő baktériumok is sokféle károsodást okozhatnak. Ilyen például a baktériumos levélfoltosodás (Xanthomonas), amikor is a leveleken sötét vagy világos foltok keletkeznek, amelyek párás, nedves kör­nyezetben nyálkássá válnak, később pedig összefolynak, és végül a növény szárára és a virágokra is át­terjedhetnek.

Baktériumos fonnyadás esetén a növény levelei sárgulni kezdenek, majd fonnyadnak, végül elhalnak.

A baktérium okozta fertőzés terjedésének a nedves, párás időjárás kedvez, így a megelőzés keretében erre is oda kell figyelnünk, fertőzöttség esetén pedig sok esetben csak a lokalizálás és a legalább részbeni megsemmisítés segíthet.

Egyes gombás fertőzések esetén a károsodott részeken a levelek barnulnak és kitöredezhetnek, illetőleg az egész levél elpusztulhat. Egyes növényfajoknál (pl.: Acer vagy Campanula fajok, Hedera helix, Primula fajok stb.) akár még a szárakon is megjelenhet a foltosodás.

A főként foltszerűen terjedő különféle gombás betegségek megelőzése keretében ügyelni kell arra, hogy ún. fertőzésmentes talajban szaporítsuk az új egyedeket. A meglévő növényzetnél fertőzöttség észlelésekor a megfelelő típusú vegyszeres kezelés (gombaölő permet) segíthet a károsodott növények megmentésében.

Külön kiemelni szükséges a lisztharmat fertőzés esetét, amikor is a levelek színein és fonákán, valamint a virágokon és a szárakon fehér, lisztszerű (valójában gombafonalakból álló) bevonat található, amely részben letörölhető. A be­vonat később barnán elszíneződhet, és benne fekete apró gömböcskék jelennek meg (erre érzékenyek például a Berberis fajok vagy a Parthenocissus tricuspidata f. veitchii stb.). A lisztharmat veszély leginkább a nyár elején és ősszel jellemző, ugyanis párás, meleg környezetben terjed leginkább ez a betegség. A tünetek észlelésekor azonnal permetezni kell (pl. Chinoin Fundazol 50 WP vagy Thiovit S növényvédő szerrel), majd a permetezést 7—10 naponként 2—3 alkalommal szükséges megismételnünk

Az ún. rozsdabetegségek jellemző tünete, hogy a leveleken kerekded (eleinte sárga vagy rozsdásbarna, később már barnásfekete) pörsenésszerű spóratelepek telepednek meg, amelyekből a levélszövet felre­pedése után sötét spóratömeg hullik ki. Ezen tü­netek felbukkanásakor a fertőzött részeket távolítsuk el, majd permetezzünk Zineb 80 növényvédő szerrel (7—10 naponként, legalább háromszor).

Szürkepenész és szürkerothadás (Botrytis) okozta károsodás esetén a növények levele és szára, valamint a bimbók lágyak, rothadó szerkezetűek lesznek, míg a virágokon pöttyszerű foltok képződenk. A gumók és a hagymák barnulnak és rot­hadnak. egyúttal a fertőzött részeken szürke, sűrű penész képződik (például Begonia vagy Dahlia fajoknál, a Tulipán fajtáknál jellemző). A Botrytis fertőzés főleg ősszel, nyirkos és fényszegény környezetben üti fel a fejét. A fertőzött növényi részek eltávolítása és Chinoin Fundazol 50 WP-vel való permetezés segíthet a „gyógyításban”.

Korompenész (Apiosporum) betegség jeleként minden növényi részen fekete, koromszerű bevonat jelenik meg, míg a fekete színű gombás bevonat alatt fényesen csillogó, ragadós anyag található. Ez utóbbit nevezzük mézharmatnak, ami egyébiránt a levéltetvek, a pajzstetvek és a molytetű ürüléke. Minthogy a korompenész csak a mézharmatban tud szaporodni, egészséges növényeken nem, ezért a felsorolt állati kártevők ellen kell védekezni a megelőzés és a kezelés érdekében. A korompenész réteg egyébiránt nedves ruhával óvatosan letörölhető a levelekről.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2018