Hozzászólások (0)

Őszi kerti munkák 3. rész

A nyári gyomlálás, ültetés, vetés és betakarítás után érdemes elgondolkodni azon, hogy a következő évben mit szeretnénk termeszteni kertünkben. E téren is támpontot jelentenek a kertészkedő ember számára a régi parasztkerti hagyományok. Külföldi szerzők által jegyzett kertészeti könyvekben gyakran találkozhatunk olyan növényekkel, megoldásokkal, ami hazánkban nem feltétlenül állja meg a helyét, vagy az ajánlott faj/fajta nem úgy viselkedik, mint ahogyan azt a könyvek ígérik az olvasónak. A legjobb a saját tapasztalat, de természetesen olyan bölcsességek is segítik a kezdő és gyakorlott kertészek dolgát, amik már évszázadok, ha nem éppen évezredek óta kiállták az idő próbáját.

 

A zöldtrágya jelentősége

Amennyiben nyár végén egy-egy konyhakerti ágyásból betakarítottuk a zöldséget, és ősszel nem kívánjuk azt egyéb módon hasznosítani, úgy kora ősszel érdemes zöldtrágyának alkalmas növényekkel bevetni azt. A friss növényi részek beforgatása – a pihentetett területekhez hasonlóan – élénkíti a talajéletet, és szervesanyaggal dúsítja a talajt. Ez minden típusú – tehát homokos, vályogos, agyagos - talaj szerkezetét javítja.

Zöldtrágyának sokféle növény alkalmas. A közös tulajdonságaik, hogy gazdag gyökérzetet és lombot nevelnek, tehát minél nagyobb szervesanyag mennyiséget juttathatnak be a talajba. A növények közül alkalmas lehetnek erre a célra a mustár, a spenót, a rozs és a hüvelyesek családjába tartozó különféle növények (borsó, csicseriborsó, bab). Amennyiben fertőtleníteni is szeretnénk a területet, úgy különböző gyógynövény fajok magvait is vethetjük. Széleskörűen alkalmazhatók ilyen célra a bársonyvirágok. Természetesen a felsorolt növények keverékei is használhatók. Amikor a növények elérik a 15-20 cm-es magasságot, akkor az őszi ásással kombinálva beforgatjuk a növényeket a talajba. Tavasszal már bátran vethetünk ugyanoda, pihentetni nem kell a területet.

 

Az ágyások felásása, trágyázás

Az ásással az őszi (istálló)trágya kijuttatása is időszerűvé válik. Figyeljünk arra, hogy a trágya érett legyen. Ekkor a marhatrágya már nem „ürülék” szagú, hanem inkább a föld ázott illatára emlékeztet. A baromfitrágya a ló- és marhatrágyánál koncentráltabb, ezért kevesebb is elég belőle. Ha ugyanakkora adagot juttatunk ki, akkor könnyen megéghetnek a növények gyökerei, illetve egyes növénycsoportok (pl. a levélzöldségek) nitráttartalma magas lehet.

Néhány évente indokolt lehet ásónyomnál mélyebben fellazítani a talajt. A gyakori, azonos mélységben felásott talajban ún. ásótalp (szántóföldön eketalp-) betegség alakul ki. Az azonos ásási mélységben összetömörödik a talaj a munkavégzésnek köszönhetően, és egy vizet és a gyökereket nehezen átengedő réteg alakul ki. Ez pangó víz kialakulásához vezethet, és a gyökerek fejlődését is visszaveti. Mélyebb lazításra egy erős, hosszú ásóvilla alkalmas vagy pedig munkagéppel végzett szántás is jó, amennyiben ilyen gép hozzáfér a kerthez. A talajforgatást kötöttebb talajon mindenképpen ősszel érdemes elvégezni.

 

Vetésforgó a kertben

A következő évi tervezésnél jó figyelembe venni a vetésforgót. Amennyiben évekig egy helyre ültetünk egy bizonyos növényfajt, úgy a talajban felszaporodnak azok a kártevők és kórokozók, amelyek az adott növényt károsítják. Ezen kívül a növény által felvett tápanyagok is kiürülnek fokozatosan a talajból és az esetlegesen kiválasztott méreganyagok is koncentrálódnak. Éppen ezért az egyes növénycsaládokat évenként cseréljük a kert ágyásaiban. A burgonyafélék után jöhetnek a kabakosok, majd a kukorica és a napraforgó. A hüvelyesek pedig ezeket évenként megelőzve vagy utána illeszkednek be a vetésforgóba.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2018