Sövénynek is ültethető fenyőfélék
Szinte minden kertben vannak sövények, melyek akadályozzák a belátást az út és a szomszédok részéről, fogják a szelet, védenek valamelyest a szennyezésektől és intim szférát teremtenek a kertben. Manapság leggyakrabban télizöld vagy örökzöld növényeket ültetnek sövényként.
Sövénynek olyan növények valók, amelyek zárt lombúak, sűrű hajtásrendszert nevelnek genetikai adottságuk alapján vagy a nyírást jól tűrve elágazódásra késztethetők – és így lesz sűrű a levélzetük. A célnak legjobban megfelelő fajták keskeny növekedésűek, így a kertből sem foglalnak el túl nagy helyet, és a kocsibeálló mellett gyakran csak igen szűkre szabott helyre is alkalmasak lehetnek. Tudni érdemes, hogy a legkeskenyebb örökzöldeknek is legalább fél méteres szélességű helyre van szükségük ahhoz, hogy idősebb korukban is elférjenek.
A célnak megfelelő növény kiválasztásához jó tudni, hogy a metszést egyébként jól viselő, megújulni képes fajok sem feltétlenül hálálják meg, ha egy idő után drasztikusan visszavágjuk őket. Ilyenkor olyan stresszt él meg a növény, amibe bele is pusztulhat. A rossz időpontban visszavágott növények még érzékenyebbek.
A legnépszerűbb növények méltán a nyugati tuja (Thuja occidentalis) ’Smaragd’ fajtája és a Leyland-ciprus (x Cupressocyparis leylandii). Előbbi télen is csak erős fagy hatására lesz bronzos színű és a koronája nagyon zárt és viszonylag keskeny, utóbbi pedig erős növekedésével, rendkívül jó metszés-tűrésével aratott népszerűséget. Amennyiben tujából hamar szeretnénk sövényt nevelni, úgy érdemes már a nagyobb, 1-1,5 m magas konténeres növények közül vásárolni. Ott, ahol forró és száraz a nyár, száraz a levegő is, sajnos mindkét faj esetében különböző gomba- és rovarkártételek fordulhatnak elő. Ez apránként részben vagy egészben kipusztíthatja sövényt. A rendszeres víz- és tápanyagutánpótlás ellenállóbbá teszi a növényeket.
Kevésbé ültetik az oszlopos termetű borókákat, pedig talán az előző fajoknál jobban bírják a magyar klímát. Tény, hogy lassabban fejlődnek, de ellenállóbbak ezek a növények. A Juniperus chinensis ’Keteleeri’ fajta tobozbogyóival is szépen díszít, ezüstösen szürke színű növény. Keskeny oszlopos fajta a Juniperus communis ’Suecica Nana’.
A közönséges tiszafa (Taxus baccata) nagyon jól bírja a metszést és jól újul. Az oszlopos termetű fajtái (’Fastigiata’, ’Fastigiata Aurea’) visszavágás nélkül is karcsúak. Rendkívül jól bírja a hazai klímát ez a növény, viszont viszonylag lassan növekszik.
Nagyon keskeny helyekre a legkeskenyebb fajták valók. Ilyenek a Juniperus communis ’Sentinel’ és a Thuja occidentalis ’Henezia’. Mivel lassan növekvő fajták, ezért viszonylag drágák – beszerzésük nagy tételben problémát okozhat.