Hozzászólások (1)

Szobanövények beltéri igényei

A belsö terek az emberi tartózkodás célját szolgálják elsösorban, így elvileg klímájuk is az ember igényei szerint van kialakítva. A gyakorlatban azonban a hömérséklet, szellözés, páratartalom szabályozása nem teljesen megoldott, így a lakóterek temperáltnak vélt klímája is kívánnivalót hagy maga után (Nessmann, 2000).

Mivel a lakóterek díszítésére felhasznált levéldísznövények a környezeti tényezök változására, adottságaira sokkal érzékenyebbek, mint az ember, elképzelhetö, hogy hogyan érzi magát a felhasznált növényválaszték jelentös része olyan belsö térben, ahol az ember számára sem mindig kedvezöek a viszonyok, mert száraz a levegö, kevés a fény, vagy esetleg huzat van (Nessmann, 2000).

A végsö tenyészhely mindig kompromisszum a növények számára az optimális feltételek, az alkotói szándékok, és a helyi adottságok között Minél nagyobb, összefüggöbb egy növénycsoportosítás, annál inkább létrejöhet a kedvezöbb mikroklíma az állományon belül (Henseler, 1998).

Az élö növény az öt körülvevö környezeti viszonyoktól függ, a fény, a levegö, a hömérséklet, a víz és a tápanyag határozzák meg fejlödését. A célunk az, hogy a természetböl kiragadott növényeknek megteremtsük a megfelelö feltételeket, hogy környezetünket szebbé, természetközelibbé és barátságosabbá varázsoljuk (Henseler, 1998).

 

A növények hőigénye:

A növény növekedését és életfolyamatait nagymértékben befolyásolja a hömérséklet. Ez mind a kerti, mind a szobanövények esetében igaz.

A különbözö termöhelyröl származó növények különbözöképpen reagálnak a höingadozásra. A mérsékelt égövi növények a nagyobb hömérséklet-változásokat is jól türik, söt a nappal és éjszaka változásában igénylik is azt. A trópusi fajok azonban a hömérséklet ingadozására rendkívül érzékenyek. A hömérséklet gyakori változása arra kényszeríti a növényt, hogy ismételten alkalmazkodjék a megváltozott környezethez, ami nagy megterhelés a növény anyagcsere egyensúlyára (Sommer, 1972).

A többnyire növényházban felnevelt szobanövényeink különbözö klímaterületekröl származnak, így hömérséklet igényük szerint megkülönböztetünk hidegházi (+8 - +12°C), mérsékeltházi (+12 - +18°C) és melegházi (+18 - +22°C) növényeket. Ezek az adatok a téli félévben betartandó minimális hömérsékleti határokra vonatkoznak, mivel nyáron a belsö hömérséklet rendszerint ennél magasabb. A szobanövények számára elviselhetö maximális hömérséklet +25 - +35°C körüli. A fenti paraméterek figyelembevételével fontos az épület klímájára jellemzö növények alkalmazása (Sommer, 1972 és Hentig, 1964).

 

Hidegházi növények: ide soroljuk azokat a növényeket, amelyek alkalmasak hideg csarnokok, téli hideg folyosók, lépcsöházak dekorálására, ahol nem ritkán enyhe fagy is elöfordulhat (Áraucaria heterophylla, Chamaerops humilis, Clivia miniata, Fatsia japomca, Hoya carnosa, Nolina recurvata, Trachycarpus forttmei, és a kaktuszok: Mammillaria, Notocactus, Astrophytum)

Mérsékeltházi növények: ezek közé tartozik a cserepes dísznövények többsége, melyek a hidegháziakkal együtt jól elviselik a höingadozásokat, a szélsöséges környezeti viszonyokat (Asparagus densiflorus, Aspidistra elatior, Chrysaiidocarpus lutescens, Fatsia japonica, x Fatshedera lizei, Ficus elastica, Ficus benjamina, Hedera helix, Howea forsteriana, Nephrolepis exaltata, Philodendron fajok, és a Schefflera arboricola)

Melegházi növények: ezek a trópusokról származó, állandó kiegyenlített meleget és magas páratartalmat igénylö fajok, melyek télen a 20C-nál alacsonyabb hömérsékletü helyeken hamar pusztulásnak indulnak (Adiantvm tenerum, Aeschynartíhus fajok, Aphelandra squarrosa, Asplenium nidus, Begonia Rex hibridek, egyes Broméliák, Calathea crocata, Codiaeum variegalwn, Dieffenbachia fajták, Dracaena fajok, Fittonia verschqffeltii, Orchideák, Pteris cretica, és a Sellaginella fajok) (Tillyné, 2003).

 

A hömérséklet a belsö terekben általában - de legalábbis megközelítöleg - egyenlö. A növényeknek (és alán az embereknek is) azonban szükségük van arra, hogy az éjszakai hömérséklet néhány fokkal alacsonyabb legyen, mint a nappali. Ennek oka, hogy a fényben zajló fotoszintézis során szerves anyagok képzödnek, mellyel párhuzamosan a növény lélegzik, míg a fotoszintézissel ellentétes folyamatban a növény szerves anyagot használ fel és C02-t ad le. A légzés tehát megszakítás nélkül folyik a sötétben is, de intenzitását a környezeti hömérséklet nagymértékben befolyásolja. Ha az éjszakai hömérséklet ugyanakkora, mint a nappali, akkor a növény a fotoszintézis során felépített anyagok nagyobb részét használja fel, így természetes fejlödésében bizonyos mértékben visszamaradhat (Kühle, 1982).

Hozzászólások

Bakk Timea hozzászólása:
2013. augusztus 26., hétfő, 20:44
Ezt a cikk sokat segítette ez a cikk abban, hogy milyen növényeket vegyek a lakó környezetemben (lakásba és a folyosóra). Röviden és tömörem, de mégis érthetően összefoglalta számomra a növények mellé tett apró használati utasítást. Tetszik, hogy jó pár növény csoportott is megemlitenek a különböző nyövényházakhoz.

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2018