Takarékos kerti öntözés

Hazánk három klímaöv határán fekszik: nyugatról az atlantikus (óceáni), keletről a kontinentális (szárazföldi), délről pedig a mediterrán klíma érvényesíti hatását. Ennek következménye az, hogy változékony az időjárásunk, esetenként akár szélsőséges is lehet. Nincs két egyforma év, és gyakran dőlnek meg a különböző időjárási rekordok, hol a meleg, hol a hideg értékek tekintetében.

Ez az időjárási, klimatikus adottság elsősorban a vízellátással kapcsolatos problémákat okozhat a kertben. A túl sok csapadék az agyagos vagy kötött talajoknál huzamosabb ideig járhatatlanná teszi a talajt. Mélyebb fekvésű területeken pedig belvizet, magas talajvízállást okozhat. A száraz időszakokban, melyek sajnos gyakran fordulnak elő, minden típusú talajon öntözés szükséges ahhoz, hogy a növények ne száradjanak ki, hanem megfelelően növekedjenek.

Takarékos megoldás az öntözőrendszer telepítése

A kiegészítő vízellátást kézi öntözéssel, illetve kézi vagy automata vezérlésű öntözőrendszerrel egyaránt biztosíthatjuk. A kézi öntözés takarékosabb és növénybarát módszere, ha ritkábban, de nagyobb vízadagokkal öntözünk a kertben. A gyakori (akár napi többszöri) vízellátás a növények gyökerét a talajfelszín közelében tartja, így egy későbbi szárazabban tartás hamar tönkreteszi a vízhez szokott növényeket. Fás növények esetében, például gyümölcsfáknál a vízigényes fejlődési szakokon kívül nincs értelme a plusz vízellátásnak. Ezek a virágzási és a természetes gyümölcsritkulás utáni termésérésig tartó időszak. Egy kifejlett gyümölcsfánál ez akár m3-es vízadagokat is jelenthet a lombkorona alatti területen. Természetesen aszály esetén gyakrabban kell végezni öntözést.

Az edényes (cserepes, balkonládás, planténeres) növénytartás esetében korlátozott tér áll rendelkezésre a gyökerek fejlődéséhez, ezért ott a napi – szükségszerű – öntözésről gondoskodni kell a virágzási és növekedési időszakban. Ezt szokás kiegészíteni fejtrágyázással is.

Az öntözőrendszerek a csaphoz vagy hidránshoz csatlakoztatott hajlékony (locsolótömlő) vagy merev csőrendszerhez kapcsolódó szórófejekből állnak. Amennyiben a rendszerhez szabályozó szerkezetet is illesztünk, úgy teljesen a növény igényeihez és az időjárási viszonyokhoz igazíthatjuk az öntözést. Az egyszerű, mechanikus elven működő időkapcsolókon kívül drágább, digitális szabályozók segíthetik a pontos beállítást. Ez utóbbiak akár több öntözési kör vagy típus működtetésére is alkalmasak egyidejűleg, de akár külön szabályozva azokat. Ez azért praktikus, mert a különböző öntözési formák, például a csepegtető, szórófejes vagy szivárogató típusok más és más rendszernyomás mellett működnek, így külön öntözési ágakon kell ezeket létrehozni. A digitális vezérlők akkumulátorhoz (vagy elemekhez) és a hálózati áramra csatlakoztathatóak, így automata öntözőrendszer telepítéséhez szükséges az elektromos kiállás bizotsítása.

Figyelemreméltóan takarékos a csepegtető vagy szivárogtató öntözés. Az előbbinél az öntözőcsőhöz csepegtető testek csatlakoznak, melyekben a víznyomás lecsökken és a testből vékony sugárban vagy csepegve víz jut a talajra. A szivárogtatás esetében az öntözőcsőben alakítják ki adott szakaszonként ezeket a testeket. Ez utóbbi esetében csak a szivárogtató-csövet kell rögzíteni a föld felszínén. Mindkét típusnál ún. öntözési gomba alakul ki a talajban, ami a felszín közelében leszűkül, így az száraz marad. Ezáltal a gyomosodást is gátolja ez a két kialakítás.

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2017