Hozzászólások (0)

Talajjavítás a kertépítés során

A kertépítés során gyakran felmerülő probléma, hogy nem optimális az építendő kertben a meglévő talaj minősége. Ilyen esetben fontos és megoldandó feladat számunkra, kertépítők számára, hogy a nem megfelelő minőségű talajt feljavítsuk és a kertet (annak talaját) a növények számára élhetőbbé tegyük. Kertépítési tanácsaink között most ebben a témában szeretnénk segítségükre lenni.

 

A talajokkal általánosságban többféle probléma merülhet fel. Lehet ez a szemcseméret, a kémiai jellemzők, és a víz és tápanyag tárolásával kapcsolatos. A Magyarországon ideális talaj középkötött, vályogos és humuszanyagokban gazdag. Ilyenek a barna erdőtalajok és a mezőségi talajok. Nagy területeken találhatók azonban ennél kötöttebb (kisebb szemcseméretű) talajok, amelyek nehezen engedik át a csapadékot, száradva töredezik a felszínük és nagyon nehezen művelhetők. Az agyagtalajok javítása legegyszerűbben a gyakori lazítással oldható meg, illetve komposzt és szervestrágya bejuttatásával. Szélsőséges esetben szakember által megállapított mennyiségű folyami homok is segítséget jelenthet. A talajszerkezetet védi és javítja a felszínt eltakaró dús növényzet.

 

Az előbbi talajtípusoknak ellentéte a homokos, nagyon laza szerkezetű talajcsoport. A nedvességet hamar elvesztik, szélsőséges esetben fújja a szemcséket a szél, általában hamar elbomlanak a humuszanyagaik, viszont könnyen művelhetők. Ennél a típusnál a rendszeresen végzett szerves trágyafélék bedolgozása jelenti a segítséget. Ezeken kívül különböző vízmegkötő anyagok is jók lehetnek, de csapadékos években vagy évszakokban ezeknek használatával el is mocsarasodhat a kertünk. Többféle szervesanyag-bázisú vízmegkötő anyagok léteznek, amelyek hosszabb-rövidebb ideig segíthetnek (pl. Zeba, gyökéritató), illetve hosszabb távon agyagásványok kijuttatása (vermikulit, Alginit) és stabil szerkezetű humuszanyagok bedolgozása jótékony hatással bír (Huminit).

 

Gyakran előforduló probléma, hogy nem a talajunk kémhatásának megfelelő növényeket szeretnénk a kertépítést követően a kertben látni. Pl. a hortenziák kék színe, az azáleák és rododendronok léte savanyú talajt követel meg. Eleve lúgos kémhatású talajt tartósan savanyítani nem lehet. Rendszeresen kijuttatott savanyító anyagokkal segíthetjük a savanyú talajokat kedvelő növények életét. Ez lehet évenként egyszer vagy kétszer a földbe dolgozott natúr barna tőzeg, és az öntözővízbe minden alkalommal juttatott citromsav. Tartósan talajcserével oldhatjuk meg ezt a problémát, de ebben az esetben a talajcsere előtt drénréteg, arra fektetett alul vízelvezetésre alkalmassá tett agrofólia kell hogy kibélelje az ültetőgödröt. Minderre azért van szükség, mert a talajokban a lúgos kémhatásért felelős vegyületek a nedvességgel vándorolnak, így folyamatosan lúgosítják a savas talajt fizikai elkülönítés nélkül.

 

Az erősen köves, valamint a szikes talajok esetében, és akkor, ha nagyon sok építési törmelék szennyezi a talajt, csak a talajcsere jelenthet megfelelő megoldást a növények és a karbantartásuk számára. Attól függ a leterítendő föld mennyisége, milyen növényzetet tervezünk kertünkbe. Füvesítéshez elég a 15-20 cm vastagság, cserjék és fák ültetésénál pedig legalább az ültetőgödör méreteinek megfelelő földmennyiségre van szükség. A kisebb lágyszárú növények esetében pedig legalább ásónyom mély földcsere lehet indokolt. Mindez azonban jelentős költségekkel is jár, így a kerttervezés során fontos, hogy megtaláljuk az optimumot az újonnan terítendő termőföld mennyiségét illetően.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2019