Hozzászólások (0)

Tanácsok a kerti tó medrének kialakításához

A tómeder kialakítása az egyik legnehezebb feladat, fizikailag és a tervezés szintjén is. A medernek vízszintesnek kell lennie, amit az építés közben egy hosszú egyenes léc és vízmérték segítségével lehet ellenőrizni. Már egy kis vízfelületű tó is gyakran több m3 föld kitermelésével jár, ráadásul ezt a földet a kert más részén szükséges elhelyezni vagy el kell szállítani a helyszínről. Nagyobb tó esetén ajánlott kerti vagy építőipari munkagépek segítségét is igénybe venni, és a kézi munkaerőt csak ezt kiegészítendő vessük be.

Önfenntartó tavi ökoszisztéma rendszerint csak a több m3-es űrmértékű tavakban alakul ki. Amennyiben díszhalakat is telepítünk, a tó mélysége a legmélyebb ponton cca. 1 m alatt legyen, hogy télen a halak biztonsággal átteleljenek a jég alatt. A közkedvelt tündérrózsa (Nymphaea sp.) mélyvízi növény, telepítéséhez is célszerű kellően mély tómedret kialakítani. Ez a növény ráadásul szapora, gyorsan növő és relatíve nagy vízfelületet takar el leveleivel, ezért csak nagy vízfelületű tóba való.

 

A kerti tó medre építés közbenA hagyományosnak mondható kerti tó kialakításban több szintű, lépcsőzetesen mélyülő medret ásunk ki. Az ún. parti zóna a tavon kívül esik és a tó körüli növényvilágot testesíti meg. Ezeket a növényeket a tómeder mellé ültetjük. A „vízimitátor” növénycsoport általában nagy levelekkel rendelkezik, jellegében a vízi társulásokat utánozza. Ezeket szoktuk a tó köré ültetni. A vízparti növények ültetésére fordítsunk figyelmet, mert csak a szép, a tó alakjához és stílusához illeszkedő összeültetés tud egyszerre harmonikus és természetes hatást elérni.

A mocsári zónát már a mederben alakítjuk ki, itt a víztakarás mintegy 0-5 cm szokott lenni. A sekélyvízi zóna 10-30 cm-es víztakarást jelent. Ebbe a két zónába lehet ültetni a vízinövények 90-95 %-át. A mélyvízi zóna legalább 40-50 cm-es víztakarással rendelkezik. Itt úszó (rögzítő gyökerek nélküli) vagy mélyen gyökerező növények találhatók a természetben is. A modern tómeder kialakítások a fentebb említett három víztakarást biztosítják. A kivájt mederben a különböző lépcsők enyhén kifele lejtenek, hogy a beültetett növényeket jobban a helyükön tartsák. A szintek szélessége legyen hullámzó, mert ez természetesebb hatású. 30-40 cm-nél vékonyabb szinteket nem érdemes kialakítani.

 

A tófóliával takart meder aljába geotextíliát és filcet javasolt fektetni a fólia elhelyezése előtt. A két anyag ugyanis megakadályozza, hogy a mederben lévő kavicsok és gyökérdarabok kilyukasszák a tófóliát. Többnyire a tó két legszélesebb pontjához képest másfél vagy dupla szélességű fóliadarab szükséges a meder béleléséhez. A vastag fóliát elhelyezése előtt kihajtogatjuk, hogy felmelegedve hajlékonyabb legyen. Ezért célszerű napsütéses időben végezni ezt a műveletet. A fóliát a meder aljáról kezdjük „rásimogatni”, igazítani a földre, és a fölösleges fólia részeket minél kevesebb gyűrődéssel hajtogassuk a mederben. A kész szinteket nagyobb kövekkel lesúlyozzuk, hogy ne mozduljon el a fólia a helyéről.

A meder szélén lévő fóliát 30-50 cm hosszan a föld alá hajtjuk, hogy a felső talajréteg megfogja azt. Később a meder szélén lévő fóliát kavicstakarással borítjuk, hogy a mesterséges látványelemet megszüntessük, továbbá azért is, hogy a fóliát a közvetlen napfénytől, napsugárzástól megóvjuk. Így hosszabb életű lesz a mesterségesen kialakított kerti tavunk.

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2018