Hozzászólások (0)

Tetőkertek - zöldtetők

A tetőkertek, vagy más néven zöldtetők először az ókorban jelentek meg, az uralkodók, főpapok palotái körül. Az egyik legelső tetőkert, melyről tudomással bírunk, a babiloni függőkert a Kr. e. VI. századból. A zöldtetők létesítése egészen a XX. századig a gazdagság és pompa jelképének számított, és nem a tetőkert funkcionalitásán, hanem reprezentatív jellegén volt a hangsúly.

Napjainkban ugyanakkor a tetőkert építése elsősorban annak szükségességén alapul: a városok egyre szűkülő zöldfelületei és a helykihasználás maximalizálásának igénye szinte megköveteli az épületek egyébként másra nem használt tetőrészeinek zöldtetőként történő hasznosítását.

 

A zsúfolt városi környezetben így a következő jelmondat fogalmazódik meg: költöztessük a parkokat, kerteket a tetőre! Az ilyen beruházás költsége azonban jóval meghaladja a "hagyományos" kertek, illetve parkok építésének költségeit. Az épület tetőszerkezetén ugyanis speciális, az épületet a beázástól, a növényvilágot pedig a kiszáradástól és elpusztulástól megvédő, ugyanakkor jelentős statikai megterhelést nem jelentő rétegrendet kell kialakítani, mely a kivitelező részéről különleges szakértelmet, míg a beruházó részéről sajnálatos módon plusz anyagi ráfordítást igényel. A speciális rétegrend kialakításához és a vékonyabb talajréteg mellett is alkalmazható növényfajok kiválasztásához szakmailag megalapozott tervezés szükségeltetik, míg a kivitelezés során az anyagmozgatás nehézségeivel is számolnia kell a kertépítőnek, hiszen a felhasználásra kerülő anyagokat fel kell hordani az épület tetejére, mely a helyi adottságoktól függően sok esetben kézi erővel történik.

 

A tetőkert kialakítása ugyanakkor mindenképpen megéri a befektetést és a tervezési-kivitelezési többletigények biztosítását. A zöldtető ugyanis egyfelől egy - a "hagyományos" kerthez, parkhoz hasonló - új zöldfelületet, parkosított életteret és esztétikai élményt jelent, másfelől kiváló hőszigetelő és csapadékvíz elvezető, illetőleg csapadékvíz megkötő szerepet is betölt.

Mindezen előnyökre tekintettel tetőkertekkel, zöldtetőkkel ma már nem csupán irodaházakban, illetve bevásárlóközpontokban találkozhatunk, hanem azok kialakítása egyre elterjedtebb a városi társasházak és családi házak körében is. A tetőkerteknek alapvetően két típusát különböztethetjük meg: az extenzív és az intenzív zöldtetőt.

 

Az ún. intenzív zöldtetőkön komplett parkok, játszóterek is megvalósulhatnak fákkal, gyepfelületekkel. Az ilyen típusú zöldtető esetében kb. 25-200 cm talajréteggel kell számolni. Vékonyabb talajréteg esetén "csupán" gyepesítésre és kisebb méretű cserjék elültetésére kerülhet sor, míg két méter körüli humuszvastagság esetén már fákat is költöztethetünk a tetőnkre. Az intenzív zöldtető vízellátásáról automata öntözőrendszer gondoskodik.

Az extenzív zöldtető lényege - az intenzív tetőkerttel szemben - nem a kihasználhatóságban, hanem az esztétikumban, a látványban rejlik. Az extenzív zöldtető a kialakított járdákon és tipegőkön kívül nem is alkalmas emberi tartózkodásra. Minthogy az extenzív zöldtető esetén a talajréteg csupán 10 cm körüli, és az öntözésre rendszerint nem kerül sor, így az ilyen tetőkertre csak a szélsőséges viszonyokat, szárazságot is jól tűrő, minimális ápolási igénnyel rendelkező növényfajok kerülhetnek, mint például a különféle kövirózsa és varjúháj fajok, a deres csenkesz, vagy a törpe nőszirom.

 

Az alábbi képen egy garázs tetején általunk létesített extenzív zöldtető látható:

Egyik tetőkertünk felülnézetből

Hozzászólások

Szóljon hozzá:

Címünk:
Kövessen minket:


Minden jog fenntartva! © 2007-2017