Kerti tavak és csobogók

Kerttervezés Ötletek-tanácsok Kerti tó kertépítés lépései Mediterrán kertek

Egy tó a kertünk legkülönlegesebb része. Ismerjük meg milyen típusai vannak és mire figyeljünk a tervezés során.

Egy japán kerti tó A kerti tó építtetése előtt mérlegelni kell, hogy milyen tótípust válasszunk. Figyelembe kell venni a kertben a tóépítésre rendelkezésre álló hely méretét, fekvését, a kert meglévő növényzetét - elsősorban a fák elhelyezkedését, a vízhálózatra való rácsatlakozási lehetőséget. A tó elhelyezésénél a legfontosabb elv, hogy olyan területre, amelyet reggeltől estig tűz a nap, ne építsünk tavat! A túl sok napsütés még a mélyebb tavak vizét is káros mértékig felmelegíti, így a víz megposhad, a vízinövények elpusztulnak, az algák túlszaporodnak. A tó elhelyezésére legideálisabb a félárnyékos fekvés, illetve a napos-félárnyékos fekvés kombinációja.

Tóépítéskor alapvetően két anyagtípus közül választhatunk: beépíthetünk műanyag tómedret, vagy készíttethetünk fóliás medrű tavat. Az 1 köbméternél kisebb méretű tavak esetén számos műanyag tómeder közül választhatunk, melyek különböző mélységűek és alakúak. A tómedrekben gyárilag kialakított növénypadkák leegyszerűsítik a növényzet telepítését és a szivattyúk beépítését. Az előre gyártott kerti tómedrek erős polietilén anyagból készülnek. Szállításuk során figyelni kell arra, hogy ne érje őket erős fizikai hatás, mert megrepedhetnek. Behelyezésükhöz gyakran munkagép is szükséges, mert nehezek.

A fólia-medrű tavak a kemény műanyagból készültekkel szemben nagy szabadságot adnak a kialakítandó tó méretének, formájának, mélységének egyéni igények szerinti megválasztásában. Ilyen típusú tavak gyakorlatilag bármilyen alaprajzi formában, tetszőleges mélységgel elkészíthetők. Házikertbe való nagyobb tavakat gyakorlatilag csak ilyen módszerrel lehet és érdemes telepíteni. A tómedret a vízinövények egyszerűbb elhelyezése érdekében, mélységtől függően két- vagy háromszintű padkázással célszerű kialakítani. A kerti tavak parti zónáját a használhatóság illetve a fenntartás megkönnyítése érdekében nagyobb méretű kaviccsal, tájra jellemző anyagú terméskő lapokkal, vagy ezek együttes felhasználásával alakítsuk ki.

Illetve, egy natur, romantikus tó A különböző vízi- és mocsári növényfajok eltérő ültetési technikát igényelnek attól függően, hogy milyen mélyre kell őket telepíteni. A tóparti területekre vízborítást nem igénylő, levelük és viráguk jellegével tóparti hatást keltő ún. vízparti imitátor fajokat telepítsünk (pl.: virágosnád - Miscanthus, nádtippan - Calamagrostis, bőrlevelű sás - Carex buchananii, réti füzény - Lythrum salicaria).

A vízparti imitátor növényekkel is célszerű tervezni a tó kialakításakor, mivel ezek a növények erősítik a vízparti hatást, így a kertben is természetesebb, megnyugtató és harmonikus lesz a kerti tavunk.

A tóparti sekély vízű sávba alacsony (5-20 cm) vízborítást igénylő fajok közül választhatunk (pl.: kálmos - Acorus, virágkáka - Butomus, mocsári gólyahír - Caltha palustris, hosszú palka - Cyperus longus, apró gyékény - Typha minima).

Tavunk közepes mélységű padkájára helyezzük a kb. 20-70 cm vízborítást igénylő fajokat (pl.: nyílfű - Sagittaria sagittifolia).

A tó mélyebben fekvő részére tehetjük az olyan vízinövényeket, amelyek eredeti élőhelyükön is mélyen gyökereznek és mélyebb víztakarásra van szükségük a biztonságos telelésükhöz (pl. tavirózsa - Nymphaea, vízitök - Nuphar lutea).

Léteznek még olyan növények, amelyek a vízben úsznak és nem gyökereznek le. Ezek a növények a hínárfajok, illetve talajhoz nem kötött életmódúak is vannak közöttük (pl. sulyom – Trapa natans, kolokán – Stratiotes ssp.). Az ebbe a típusba tartozó növények a tó egyik legfontosabb természetes víztisztítói. A hínárokhoz a vízen lebegő növények is tartoznak, pl. a békalencsék - Lemna is ilyenek, illetve a rucaöröm – Salvinia natans. A víz alá merül pl. a süllőhínár - Myriophyllum.

A víz felszínén úszó növények között két kedvelt dekoratív, de nem télálló növényt is szoktunk telepíteni. Az egyik a vízi jácint – Eichhornia crassipes, ami kék virágokat is nevelhet a nyáron. A másik pedig a vízi tutaj – Pistia stratiotes, ami kagylóra emlékeztető, világoszöld levélrózsákat fejleszt. Mindkettőt érdemes a fagyok előtt lehalászni a tóról, mert a fagy után elpusztulnak, és nagy mennyiségű bomló szervesanyagot juttatnak vissza a tó vizébe, ami felborítja az egyensúlyt és nagymértékű oxigén elvonást, ennek következtében élővilágpusztulást okozhatnak.

A kerti tavakba különböző csobogókat is tudunk telepíteni. Ezek egyszerű rendszerűek is lehetnek, de szökőkúttól a vízi játékokig mindenféle bonyolultabb megoldás is létezik. A csobogók éjjel is feltűnőek lehetnek, ha megvilágítással látjuk el őket. A csobogó nemcsak látványos, de hasznos is: segítségével levegő kerül a tó vizébe, ami a benne élő állatok és növények életét segíti elő, egészségesebb lesz a kerti tó.